A papírforma szerint a három nagy, parlamentbe jutott ellenzéki párt szerdán megkezdte a koalíciós tárgyalásokat, miután a lengyel választási bizottság kedden bejelentette a parlamenti választások végeredményét, amely alapján nekik van reális esélyük a kormányalakításra.
A lengyel sajtó a zárt ajtók mögött zajló tárgyalások kiszivárgott híreit csepegteti az olvasóinak. A Polgári Koalíció (KO), a Harmadik Út (Trzecia Droga) és az Új Baloldal (Lewica) politikusai között az ügyek egy része rendezett, hiszen
már a választási kampányban jelezték, hogy együtt kívánják leváltani a jobboldali konzervatív kormányt.
Most azonban, hogy egyedül nekik van reális esélyül a kormányalakításra, a konkrétumok, a tárcák elosztása van napirenden, és itt vannak viták.
A RMF rádió értesülései szerint a feltételeket diktáló legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Polgári Platform a kulcsfontosságú tárcák irányítását akarja magánál tartani: belügyminisztérium (vele a rendvédelmi szervek fölötti ellenőrzés), igazságügy-minisztérium, pénzügyminisztérium, a védelmi tárca (vele a hadsereg irányítása) és jelenlegi energetikai helyzetben fontos energiaügyi minisztérium.
A Harmadik Út pártszövetség egyik pártja, a Lengyelország 2050 esélyes a digitalizációs, a környezetvédelmi minisztérium és külügyminisztérium átvételére (utóbbit sajtóhírek szerint Katarzyna Pełczyńska-Nałęcz volt moszkvai nagykövet vezethetné), de a párt a védelmi minisztérium miatt vitában a KO-val.
A másik „harmadik utas” párt, a Lengyel Néppárt (PSL) az agrártárcára és a gazdasági minisztériumra esélyes, de szeretné megkapni a környezetvédelmi minisztériumot is, ez ügyben egyezkednie kell a Lengyelország 2050-nel.
Az Új Baloldal az oktatási, az egészségügyi és a lakásügyi tárca vezetésére jelentkezett be, de a gazdasági minisztérium miatt egyezkednie kell a PSL-lel.
A tárcák elosztása mellett a három párt egy minimális kormányprogramot is le fog tenni az asztalra a következő napokban
– ennek kidolgozása alapvető, hiszen a várható három kormánypárt politikai irányultsága és programja különböző, a koalíció fenntartása, működőképessége azon fog múlni, hogy a közös kormányzás ideje alatt az együttműködésüket meg tudják-e őrizni.
Urszula Pasławska, a Lengyel Néppárt alelnöke a leendő kormánykoalíció esetleges ideológiai nézetkülönbségeiről elmondta: az abortusztörvény megváltoztatásában partnerek lesznek, a homoszexuális párok élettársi együttélését is támogatják, de ő személy szerint akár az azonos neműek házasságáig is elmenne, akár az alkotmány módosítása árán is.
A vasárnapi parlamenti választáson a Jog és Igazságosság (PiS) 35,38, a Polgári Koalíció (KO) 30,70, a Harmadik Út (Trzecia Droga) 14,40, az Új Baloldal (Lewica) 8,61, a Konföderáció (Konfederacja) 7,16 százalékos támogatottságot szerzett a varsói törvényhozás alsóházában, a szejmben.
A parlamenti matematika szerint a kormánypárt, a PiS a maga 194 képviselőjével egyedül nem tud többségi kormányt alakítani a 460 fős parlamentben, míg
egyetlen esélyes koalíciós partnerével, a Konföderációval sem lenne erre képes: összesen 212 mandátumuk lenne
– a magas, 74 százalékos részvételi arány mellett a mandátumosztás már nem jutalmazza nagy mértékben a győztes PiS-t.
A másik három párt képviselői a lengyel sajtóban nyilatkozva a végeredmény keddi bejelentése óta ugyanazt mondták, mint korábban: a PiS-szel semmiképpen nem kötnek szövetséget, az egyedüli út a három ellenzéki párt koalíciója.
Az új alsóházban csak a három ellenzéki csoportosulás szövetsége lehet képes stabil többséget alkotni:
a 248 mandátum kényelmes kormányzást biztosíthat. (A felsőházban, a szenátusban 100-ból 66 lesz ellenzéki szenátor.)
Mi a kormányalakítás alkotmányos menete?
Az ellenzék vezető erejének vezetője, egyúttal az ellenzék arca, Donald Tusk kedden arra kérte Andrzej Duda elnököt, hogy a gördülékeny átmenet, a küszöbön álló költségvetési vita és az ország stabilitása érdekében gyors döntést hozzon: jelölje, kit bíz meg kormányalakítással.
Óriási kérdés, hogy Duda kit jelöl ki erre: a választás győztesének, a legnagyobb támogatottságú pártnak (PiS) a kormányfő-jelöltjét (Mateusz Morawiecki), vagy azt a politikust, aki egyedül képes kormányképes többséget biztosítani (Donald Tusk)?
A lengyel alkotmány szerint a köztársasági elnöknek kell összehívnia a szejm alakuló ülését, a határnap november 14-e, de Duda akár már holnapra is összehívhatja, ha megvan a kormányfő.
A szejmben a kijelölt miniszterelnöknek meg kell nyernie egy bizalmi szavazást,
ha azon nem tud többséget szerezni, akkor már a parlamenti pártoknak kell jelölniük egy kormányfőt-jelöltet, aki a kormányzáshoz szükséges többséget megszerzi.
--
Nyitókép: Donald Tusk üdvözli híveit a Polgári Koalíció eredményváróján Varsóban 2023. október 15-én (forrás: JANEK SKARZYNSKI / AFP)
Lengyelországban nincs szuverenitásvédelmi hivatal, nincsenek helyi Lánczi Tamások, akik most már titkosszolgálati jelentésekkel felvértezve vegzálhatnának különféle, nekik nem tetsző szervezeteket.
Mint ismert: a Radosław Sikorski vezette lengyel külügyminisztérium éles diplomáciai támadást indított Magyarország ellen.
Jelzésértékű lépést tett Tusk kormánya.
A korábbi minisztert lenyűgözték Orbán Viktor döntései.
Ismét főszerepben az illegális migráció.
Újra egymásra találtak Brüsszelben a baloldali politikusok.
A Magyar Kézilabda Szövetség Etikai és Fegyelmi Bizottsága 21 darab határozatot hozott a Debrecen elleni női kézilabda-mérkőzésen történtek miatt.
A Magyar Labdarúgó Szövetség Versenybizottsága elkészítette az NB I következő öt fordulójának menetrendjét.
